Közeledik a 2020. adóévről szóló elszámoló társaságiadó-bevallások határideje, amely a naptári éves adózók esetében általános esetben 2021. május 31-ét jelenti. A bevallás megtételére a folyamatosan működő adózók esetében a 2029 jelű nyomtatvány szolgál.
Mivel a minden évben – akár több ízben is – jelentkező jogszabály-módosítások miatt a ’29-es bevallás is évről évre módosul, aktualizálásra kerül, ezért a kitöltés előtt mindig érdemes figyelmet fordítani azokra a változásokra, amelyek érintették annak tartalmát. Az I. pontban figyelemfelhívó jelleggel ezeket a főbb változásokat ismertetjük, majd a II. pontban a bevallás kitöltésének gyakorlati szempontjai közül emelünk ki néhányat.
Fontosabb változások a társasági adó rendszerében
A szakképzésben közreműködők kedvezménye
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) a szakképzésben közreműködő adózók számára, illetve bizonyos személyi kör (így például a korábbi szakképző iskolai tanulók) foglalkoztatása esetén adóalap-kedvezményt biztosít az adózónak. A kérdéses jogcímeket 2019. december 31-éig a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés i) és j) pontjai tartalmazták, 2020-tól – a j) pont hatályon kívül helyezésével egyidejűleg – a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés i) pontja került „megbontásra”, amely jelenleg két alpontban szabályozza a kedvezményt. A módosítás indoka a szakképzési rendszer átalakításának „lekövetése” a Tao. tv. rendszerében, tehát a tartalmi módosulás nem volt cél, a kedvezmények továbbra is érvényesíthetők. Így adóalap-csökkentő tétel jár egyrészt a szakképzési munkaszerződés keretében duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő tanulónként, képzésben részt vevő személyenként megkezdett hónap után, havonta az adóév első napján érvényes minimálbér 24%-ának összegében; másrészt a szakmai vizsga megszerzését követően az előzőek szerinti tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy (és további – a korábbi szabályhoz képest változatlan – személyi kör) után a foglalkoztatásuk ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett szociális hozzájárulási adó összegében.
A szakképzésről szóló új törvény átmeneti szabályai alapján még lehetnek „kifutó” konstrukciók a korábbi szabályok szerint, ezekre tekintettel a Tao. tv. 2019. december 31-én hatályos szabályai szerint jár a kedvezmény.
Az adóalap-csökkentő tétel feltüntetése a 2029 számú bevallás 03-01-es lapjának 10–11. soraiban lehetséges.
A fejlesztési tartalék 50%-os korlátjának eltörlése
A fejlesztési tartalékképzés miatti kedvezmény felső határa a korábbi szabályok szerint az adózás előtti nyereség 50%-a volt, azonban a 2020. évközi jogszabály-módosítások ezt eltörölték, így a 2020-ra irányadó szabályok szerint az adózás előtti nyereség 100%-áig, de legfeljebb 10 millió forint összegig csökkenthető az adóalap e jogcímen. A kedvezmény a 2029 számú bevallás 03-01-es lapjának 06. sorában szerepel, e sor kitöltésekor a bevalláskitöltő program már a megemelkedett értékhatárral számol.
Tőkekivonási adó
A Tao. tv. 2020-tól több olyan új szakasszal bővült, amelyek az ún. ATAD-irányelv (a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló 2016/1164 EU Tanácsi irányelv) szabályainak a magyar jogba való beépítését célozzák. Az egyik ilyen új rendelkezés a 16/A. §, mely egy ún. „tőkekivonási adót” vezet be. A tőkekivonási adó voltaképpen egy új adóalap-növelő tételt jelent, amelyet akkor kell alkalmaznia az adózónak, ha az üzletvezetési helyét, az eszközeit vagy a belföldi telephelye által folytatott üzleti tevékenységet (üzletágat) külföldre helyezi át, tehát kivonja azt a magyar adójogrendszer alól. Mivel a tőkekivonási adó célja a Magyarországon keletkezett tőkenyereség megadóztatása (még akkor is, ha a tőkekivonáskor az még nem került elszámolásra), ezért az adóalap-növelő tétel összege az áthelyezett eszközök, tevékenységek kivonáskori piaci értékének és kivonáskori számított nyilvántartási értékének (vagy annak megfeleltethető értékének) különbözete. A piaci értéket a szokásos piaci ár megállapítására irányadó módszerekkel kell meghatározni. Az adóalap-növelő tétel a Tao. tv. alapján „kiegészítő jellegű” az általános adóalap-korrekciók mellett, mivel azzal akkor kell számolni, ha a Tao. tv. egyéb rendelkezései alapján a kivonásra okot adó körülmény miatt a tőkekivonáshoz kapcsolódó növelő tétellel megegyező adóalap-növelési kötelezettség nem merülne fel.
Az új adóalap-növelő tétel kapcsán bővült a 2029 számú bevallás 04-03-as lapja egy új sorral, a 40. sorba írható be annak összege.
Adóelkerüléssel összefüggő szabályok
A Tao. tv.-nek az ATAD-irányelv miatt beépült másik új szakasza 2020-tól a 16/B. §, amely az ún. hibrid struktúrákból fakadó „kettős nem adóztatási helyzeteket” kívánja kiküszöbölni. A hibrid struktúrákat a Tao. tv. 4. § új 57. pontja ismerteti, összesen hét tényállás tartozik ide. Ezek közös vonása, hogy az alapul szolgáló jogügylet különböző joghatóságok alá tartozó adózók között valósul meg, és e jogrendszerek eltérően minősítik az adott tényállást, ami azt eredményezi, hogy vagy többszörös levonás történik az adóalapoknál, vagy az egyik fél anélkül vonhatja le a kifizetést, hogy a másik fél azt a saját adóalapjában figyelembe vette volna. Fontos továbbá, hogy az érintett ügylet kapcsolt vállalkozások között, vagy ún. strukturált jogügylet (Tao. tv. 4. § 58. pont) keretében történik.
Amennyiben megvalósul a hibrid struktúrák valamelyike, akkor az érintett költség, ráfordítás nem érvényesíthető az adóalapnál, illetve az érintett bevételt az adóalap részeként figyelembe kell venni. Így például ha az adózó az érintett költségeket az eredményében ráfordításként jelenítette meg, akkor azok összegét adóalap-növelő tételként kell beállítani a bevallásba, mégpedig a 04-03-as lap új 41. sorába.
Új jogcím a látványcsapatsportok támogatásában
- november 27-étől az adózók támogatást nyújthatnak a sportszervezetek részére a veszélyhelyzettel, a Kormány által elrendelt egészségügyi válsághelyzettel, továbbá a koronavírus elleni védekezéssel közvetlen összefüggésben, valamint az országos sportági szakszövetség által előírt biztonsági intézkedésekkel kapcsolatban felmerülő költségekre. E költségekre példa: a lázmérő, maszk, gumikesztyű, koronavírusteszt és annak szolgáltatásként történő megvásárlása, kézfertőtlenítő, fertőtlenítő kendő, fertőtlenítő folyadék, egészségügyi védőruházat, egészségügyi vizsgálat költségei. Az új jogcím mind a Tao. tv. 22/C. §-a szerinti – adókedvezményre jogosító – közvetlen támogatási konstrukcióban, mind a Tao. tv. 24/A. §-a szerinti adófelajánlás rendszerén keresztül elérhető. A kedvezményezetti kör – a Magyar Olimpiai Bizottság kivételével – megegyezik az általános szabályok szerintivel.
Közvetlen támogatás esetén a Tao. tv. 22/C. §-a szerint a 2020. adóévben igénybe veendő adókedvezmény összegét a bevallás 05-01 számú lap 03. sorának b) rovatában kell feltüntetni (nemcsak az új jogcím, hanem mindegyik jogcím e sorba kerül), a sor a) rovatában pedig az adóévben igénybe nem vett, a következő években érvényesíthető kedvezmény összegét kell szerepeltetni. A bevallás 05-04-es lapjának kitöltésével az adókedvezménnyel kapcsolatos támogatás jogcímeiről, illetve összegeiről szolgáltat adatot az adózó.
Az éves adó terhére tett felajánlás esetén a 2029 jelű bevallás RNYIL-01 elnevezésű lap 160. sorában az „1”, „2”, „3” vagy „4”-es kód kiválasztása esetén a 170–175. soroknál, valamint a 05-04-es lap 140. sorának hasonló kódokkal történő kitöltésekor a 150–159. sorok kiválasztható értéklistáiban is megjelenik az új jogcím.
A feltöltési kötelezettség eltörlése
Habár e módosulás nem teljesen új keletű, mégis említést érdemel. A feltöltési kötelezettséget főszabályként már a 2019. adóévben sem kellett teljesíteni, azonban utoljára ezen adóévben – meghatározott esetekben – az adózók „önkéntes” alapon mégis vállalhatták azt, ezért a feltöltési kötelezettséggel összefüggő egyes adatok – például az adóévi és az előző adóévi bevétel összege, az Európai Uniótól és/vagy költségvetéstől származó támogatásból az adóév utolsó hónapjának 15. napjáig meg nem kapott összege (a bevallás A-02-02 számú lapjának 24–27. sorai) – még szerepeltek a 1929 jelű nyomtatványon. E rovatokat a 2029 jelű bevallásban már nem találjuk meg, mivel azok okafogyottá váltak.
A feltöltési kötelezettség megszűnése kapcsán módosultak a növekedési adóhitel egyes szabályai is: egyrészt a növekedési adóhitel választásának határideje az éves elszámoló bevallás határidejéhez igazodik, másrészt a korábbi nyolc helyett már csak hat egyenlő részletben kell megfizetni a növekedési adóhitel várható összegére jutó adót.
A növekedési adóhitel választására vonatkozó nyilatkozatot a 2029 jelű bevallás NY-01 lap 29. sorában kell megtenni. A bevallás – növekedési adóhitel levezetésére szolgáló – 01-05-ös lapja csak akkor nyitható meg, ha az említett kódkocka kitöltött.
A 2029 jelű bevallás kitöltése során megfontolandó gyakorlati szempontok
Általánosságban elmondható, hogy a 1929-es nyomtatványhoz képest a 2029 jelű nyomtatvány struktúrájában nem változott, nem kerültek be új lapok. A ’29 jelű bevallás nagy terjedelműnek mondható, ugyanakkor az adózókat számos összefüggés-vizsgálati szempont és számítás segíti a helyes kitöltésben; ezek segítik azt is például, hogy azok a lapok nyíljanak meg, amelyek az érintett adózónál jelentőséggel bírnak.
A bevallás kitöltésének megkezdésekor – az azonosító adatok helyes megadását követően – kulcsfontosságúnak mondhatók az ún. nyilatkozati lapok, vagyis az NY-01 és NY-02 lapok; ugyanis az ezeken tett választások, jelölések alapján kerülnek letiltásra vagy éppen válnak kitölthetővé a bevallás egyes lapjai. Az NY-01 lap 1–5. sorainak kitöltésére indokolt különös figyelmet szentelni, mivel ha az itt megtett jelölések nem megfelelőek, akkor olyan lapok kitöltését kérheti a program, amelyek az érintett adózóra egyébként nem vonatkoznak.
Az NY-01 és NY-02 lapon található további fontos nyilatkozatok közül említhető a jövedelem-(nyereség-)minimumra vonatkozó kódkocka, vagy az IFRS-ek szerinti beszámoló készítésével kapcsolatos nyilatkozatokra vonatkozó kódkocka is.
Amennyiben a kitöltés során az adózó bizonytalan lenne arra vonatkozóan, hogy az aktuális rovat pontosan milyen adattal töltendő ki, akkor segítség lehet a bevalláskitöltő program súgó funkciójának alkalmazása, amely egyszerűen előhívható, ha az adott mezőre kattintva az F1 billentyűt megnyomjuk. Ekkor a kitöltési útmutatónak az adott sorhoz tartozó magyarázata ugrik fel.
A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a jellemzően előforduló hibák a bevallási időszak helytelen feltüntetésével, a jövedelem-(nyereség-)minimum miatti kódkocka helytelen jelölésével, az adókedvezmények téves összegben való érvényesítésével, a nem megfelelő gazdálkodási forma kiválasztásával kapcsolatosak, illetve gyakori, hogy a kötelezően kitöltendő mezőkben nem szerepel adat. Fontos tehát hangsúlyozni, hogy a kitöltéskor erre kiemelt figyelem jusson.
A kitöltés során érdemes azt a sorrendet követni, hogy az előzőekben említett azonosító adatok és nyilatkozati lapok után az eredménykimutatásra és a mérlegadatokra vonatkozó lapok (07-es és A-01-es lapok) következzenek, majd az egyes adóalap-csökkentő és -növelő tételek részletezésére szolgáló 03-as és 04-es lapok. A bevalláskitöltő program az egyes résztételeket összegzi a társasági adó levezetésére szolgáló 01-01-es lapon. Az igénybe vehető adókedvezmények összesített összege a 01-01-es lap 13. sorában tüntetendő fel, a 05-01-es lapon pedig jogcímenként is részletezni szükséges azokat, illetve az olyan adókedvezmények esetén, amelyekhez adatszolgáltatási kötelezettség is társul, a garnitúra további lapjait is ki kell tölteni.
A fizetendő adó összege, illetve az adózó által adott nyilatkozatok alapján az előremutató adóelőlegek összegeit automatikusan kiszámolja a program.
Írta: Dr. Rabné Dr. Barizs Gabriella, a NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztályának szakértője
2021-04-20