A munkaidő-beosztás elkészítésének lépései eltérőek, ha a munkáltató tevékenysége megszakítás nélküli, ha kéthavi munkaidőkeret kerül megállapításra, illetve ha a napi munkaidő 12 óra.
Munkaidőkeret közzététele
Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni és közzé kell tenni [Mt. 93. § (4) bekezdés]. Írásbeli közlésnek minősül az is, ha a munkaidő-beosztást a munkáltató a helyben szokásos módon közzé teszi (pl.: kifüggesztéssel).
Példa:
A munkavállaló kettő havi munkaidőkeretben van foglalkoztatva akként, hogy:
- a munkaidőkeret kezdő napja minden páratlan naptári hónap első napja,
- a munkaidőkeret befejező napja minden páros naptári hónap utolsó napja.
A ledolgozandó munkaórák száma
A munkaidőkereten belül a munkaidő tartamát, a napi munkaidőt és az általános munkarendet alapul véve kell meghatározni azzal, hogy az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni.
Általános munkarendnek minősül a munkaidő heti öt napra, hétfőtől péntekig történő beosztása.
A munkaidőkereten belül a ledolgozandó munkaórák meghatározásakor a távollétek időtartamát
- vagy figyelmen kívül kell hagyni,
- vagy az adott munkanapra a munkavállaló beosztása szerinti napi munkaidő mértékével kell figyelembe venni.
Ha a távollét napjára munkavégzésre nem volt beosztva a dolgozó, akkor a távollét tartamát a napi munkaidő (teljes munkaidő esetén napi nyolc órával) kell számításba venni vagy figyelmen kívül hagyni_._
Példa:
Kettő havi munkaidőkeret esetén 2021. március–április hónapban a munkanapok száma: 42 munkanap.
A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók részére ezért 336 munkaórát (42 munkanap x 8 munkaóra) kell a munkáltatónak beosztania és a munkavállalónak teljesítenie. A dolgozó a keresőképtelenség napjaira távolléti díjat vagy táppénzt kap, és pótlólag nem kell ledolgoznia az e napok szerinti munkaidő-beosztás szerinti munkaórákat.
Ez azt jelenti, hogy
- a keresőképtelenség napjaira előzetesen beosztott munkaidőt, beosztás hiányában a napi munkaidőt 8 órát teljesítettnek kell tekinteni, vagy
- a keresőképtelenség napjait figyelmen kívül kell hagyni. Pl. ha a kettő havi (március–április) munkaidőkereten belül 10 munkanap keresőképtelen volt, akkor a teljesítendő munkaórái száma (42 – 10) x 8 = 256 munkaóra az ezen felül teljesített órák rendkívüli munkaidőnek minősülnek.
Ha előre ki van írva a szabadság, akkor a távollétek időtartamát a munkaidőkereten belül,
- ha készült munkaidő-beosztás, a munkaidő-beosztás szerinti munkaidővel kell számolni, ha nem készült, akkor a napi munkaidővel (teljes munkaidő esetén 8 órával) kell a távollét időtartamát figyelembe venni, vagy
- a szabadság miatti távollétek időtartamát a munkaidő-beosztásnál, elszámolásnál figyelmen kívül kell hagyni.
A munkaidő beosztása
Fontos megjegyezni, hogy a havi díjas dolgozó akkor is jogosult a teljes havi munkabérére, ha a munkaidőkeret leteltéig azért nem dolgozta le a munkaidőkereten belüli munkaórákat, mert a munkáltató kevesebb munkaidőre osztotta be.
A munkaidő-beosztás közlése
A munkaidőt a munkáltatónak legalább egy hétre a beosztás szerinti munkaidő kezdetét megelőzően legalább 168 órával korábban írásban kell közölni. Beosztás hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.
Ha a munkáltató gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, akkor a munkaidő-beosztást 96 órával korábban módosíthatja.
A közölt munkaidő-beosztást a munkáltató a munkavállaló írásbeli kérelmére is módosíthatja. A munkaidő-beosztás módosításával lehetővé válik, hogy a túlmunka elrendelése és díjazása helyett a munkaidőkereten belül maradva, azt nem túllépve ossza be a munkavállaló munkaidejét.
Védett csoportok
Egyenlőtlen munkaidő-beosztás elrendeléséhez a munkavállaló hozzájárulása szükséges, ha
- várandós a várandósága megállapításától a gyermek hároméves koráig,
- gyermekét egyedül neveli, gyermeke hároméves koráig,
- munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egészségkárosító kockázat áll fenn.
Fiatal munkavállaló (18. életévét még be nem töltött) számára a heti pihenőnap és a heti pihenőidő egyenlőtlenül nem osztható be (Mt. 114. §).
Pihenőnapok beosztása
Fő szabályként a munkavállaló részére hetente két pihenőnapot kell beosztani.
Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a megszakítás nélküli tevekénység keretében foglalkoztatott munkavállalók részére havonta legalább egy pihenőnapot be kell osztani.
Havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra kell beosztani.
Napi pihenőidő
„Mt. 104. § (1) A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt (napi pihenőidő) kell biztosítani.”
A napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés között fő szabály szerint legalább tizenegy órának kell megszakítás nélkül eltelnie, amely idő alatt a munkavállaló munkát nem végez. (Ha a napi pihenőidő a nyári időszámítás kezdetének időpontjára esik, legalább 10 óra pihenőidőt kell biztosítani.)
Megszakítás nélküli tevékenység keretében ettől eltérően kevesebb, de legalább nyolc óra pihenőidőt kell biztosítani. (Ha a napi pihenőidő a nyári időszámítás kezdetének időpontjára esik legalább 7 órát).
A napi 8 óra (nyári időszámítás 7 óra) pihenőidő alkalmazása esetén azonban a munkavállalót kárpótolni kell oly módon, hogy a két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartama legalább 22 óra legyen. Ez azt jelenti, hogy a 8 óra pihenőidő utáni beosztás szerinti munkavégzést közvetlenül követően legalább 14 óra napi pihenőidőt kell biztosítani.
Munkaközi szünet
A munkavállalót, ha a beosztás szerinti napi munkaideje vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a
- hat órát meghaladja, 20 perc,
azaz, ha egy adott napon a munkaidő-beosztás szerint legfeljebb 6 órát kell a munkavállalónak/közalkalmazottnak dolgoznia, akkor arra a napra munkaközi szünet nem illeti meg, - kilenc órát meghaladja, további 25 perc, összesen 45 perc
munkaközi szünet illeti meg.
A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni, legfeljebb három és legalább hat óra munkavégzést követően. Nincs tehát lehetőség arra, hogy a munkaközi szünetet a munkaidő kezdetének időpontjától (elején), vagy a munkaidő befejezésének időpontjától visszaszámolva (végén) adja ki a munkáltató.
A munkáltató jogosult a munkaközi szünetet több részletben kiadni, de a legfeljebb három, de legalább hat óra után kiadott munkaközi szünetrészletnek 20 perc tartamúnak kell lennie.
Mennyi lehet a heti, napi munkaidő?
A munkavállaló heti munkaideje legfeljebb negyvennyolc óra lehet, de egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti 48 órás munkaidő tartamot a munkaidőkereten belüli átlagban kell figyelembe venni.
A heti két pihenőnap egyenlőtlenül is beosztható, azzal, hogy havonta
- legalább egy pihenőnapot be kell osztani és
- legalább egy pihenőnapot vasárnapra kell beosztani.
Nincs tehát akadálya annak, hogy a megszakítás nélküli munkarendben, munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállaló részére a munkáltató a munkaidő-beosztásában egybefüggően akár 14 egymást követő napra munkavégzést írjon elő és a 2 hétre járó 4 nap pihenőnapot ezt követően egybefüggően adja ki.
(A napi pihenőidőt, azaz a munka befejezése és a másik napi munkakezdés közötti 11 órát biztosítani kell!)
A munkáltató a munkaidő beosztásához való jogát azonban nem gyakorolhatja korlátlanul.
A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje
- nem lehet rövidebb négy óránál és
- nem lehet hosszabb tizenkét óránál.
Megjegyzendő, hogy a napi munkaidő maximumába nem csak a rendes, hanem az adott napra a munkaidő-beosztástól eltérően elrendelt rendkívüli munkaidőt (a túlmunkát) is bele kell számítani. A heti maximumba ezen felül az ügyelet és a munkaidőkereten felüli munkaidő időtartama is beszámítandó.
Az Mt. kivételként említi a téli időszámítás kezdetét. Ilyenkor a napi és a heti munkaidő maximuma kivételesen túlléphető.
Fontos, hogy a munkaidő-beosztáson más betűvel jelöljük a heti pihenőnapot (például „P”), a munkaszerződés szerint napi 8 órában, de a munkaidő-beosztása szerint napi 12 órában foglalkoztatott többletmunkaideje miatt kiadott „szabadnapot” („kiegyenlítő időt”, például „Szn”), a szabadságot (pl. „Sz” betűvel), a munkaszüneti napot („ünnepnapot”, pl.” Ü”) betűvel.
Rendkívüli munkaidő
A munkaidőkeretben történő foglalkoztatás esetén rendkívüli munkaidőnek (Mt. 107–109. § és Mt. 143. §) minősül:
- a már kiadott munkaidő-beosztáson felül elrendelt munkavégzés, melynek díját havonta kell elszámolni és kifizetni,
- a munkaidőkereten felüli munkavégzés, melynek mértéke csak a munkaidőkeret lejártát követően állapítható meg, ezért elszámolni és kifizetni is csak a munkaidőkeret végén lehet és kell.
Rendkívüli munkaidő nem rendelhető el, a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be:
- a munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig,
- a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén gyermeke hároméves koráig.
A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára gyermeke hároméves korától négyéves koráig rendkívüli munkaidő csak hozzájárulásával rendelhető el.
Fiatal munkavállaló (18. életévét még be nem töltött) számára
- legfeljebb egy heti munkaidőkeret rendelhető el,
- a heti pihenőnap és a heti pihenőidő egyenlőtlenül nem osztható be (Mt. 114. §).