A munkaviszony fennállása során bekövetkező halálesetek munkajogi kezelése a munkáltatók és a munkavállalók számára egyaránt nehéz feladat. Cikkünkben áttekintjük, hogy mi az eljárás a munkavállaló, a munkavállaló közeli rokona, vagy a munkavállaló gyermeke halálának esetén.
A munkavállaló halála
A munkaviszony megszűnik a munkavállaló halálával.
A munkaviszony jogi jellegéből fakadóan egy személyhez fűződő kötelem. A munkavállaló munkáját személyesen köteles végezni, maga helyett másik személyt, helyettest nem állíthat.
A munkavállaló halálával a munkaviszony automatikusan, a törvény erejénél fogva „ex lege” megszűnik. Ezen tényt a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) „A munkaviszony megszűnése” alfejezetcím alatt a 63. § (1) bekezdés a) pontjában megszűnési jogcímként rögzíti.
Vagyis nincs szükség megszüntető okiratra, a munkaviszony mindenfajta írásos dokumentum, nyilatkozat, intézkedés nélkül véget ér a halál bekövetkezésének napján.
A munkavállaló halálának tényét és időpontját a halotti anyakönyvi kivonat igazolja.
Amennyiben a munkavállaló halála halotti anyakönyvi kivonattal nem bizonyítható, a holtnak nyilvánítási eljárásra vonatkozó szabályok lesznek az irányadóak, amelyekről a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezik.
Az eltűnt személyt a bíróság kérelemre holtnak nyilvánítja, ha eltűnésétől öt év eltelt anélkül, hogy életben létére utaló bármilyen adat ismert volna.
A holtnak nyilvánítást az eltűnt személy közeli hozzátartozója, az ügyész, a gyámhatóság és az kérheti, akinek az eltűnt holtnak nyilvánítása jogi érdekét érinti.
A munkaviszony személyhez kötött jogviszony jellegéből adódóan a munkavállaló halálával a munkavállalói jogok és kötelezettségek egyetemlegesen nem szállnak át az örökösre. Így pl. a munkaviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása iránti per megindítási joga nem illeti meg, azonban, ha az elhunyt munkavállaló még életében beadta a keresetet, akkor a már folyó bírósági eljárásba az örökös a felperes jogutódjaként perbe szállhat.
Viszont az örökös a vagyoni jellegű jogok és kötelezettségek tekintetében jogutód lesz.
A munkavállaló halála esetén a munkaviszonyból származó követeléseket az örökös érvényesítheti.
Az elhunyt munkavállaló időarányosan járó munkabérének, a ki nem adott szabadság pénzbeli megváltásának az örököse a jogosultja.
Ha a munkavállaló a halál bekövetkeztéig a részére időarányosan járó szabadságtól többet vett igénybe, akkor a túlvett szabadság távolléti díját az örökös(ök)től visszakövetelni nem lehet.
A felmentési idő alatt bekövetkező halál esetén is hasonló a helyzet, ugyanis, ha a halál a kötelező felmentési idő alatt, már a járandóságok kifizetése után következik be, akkor az sem követelhető vissza az örökös(ök)től. Főszabály szerint a felmondási idő alatt elhunyt munkavállaló után felmentési időre távolléti díjat a munkáltatónak nem kell fizetnie.
Fontos óvatosnak lenni, ugyanis csupán szóbeli tájékoztatás alapján a munkáltatónak nem célszerű intézkedni és utalni az összegeket, az örökösi minőség tényszerű megállapításához hivatalos okiratra, határozatra van szükség. Amennyiben ugyanis a teljesítés nem a jogos örökös irányába történik, úgy az elhunyt munkavállaló utáni járandóságokat a munkáltatótól az „igazi” örökös ismét követelheti. Javasoljuk, hogy a magát örökösnek megnevező személytől okiratot, pl. közjegyző által kibocsátott hagyatékátadó végzést kell kérni.
Addig, amíg hitelesen nem bizonyítható, hogy ki az örökös, a munkáltató a bírósági letét útján való teljesítés módját is választhatja, vagyis az elhunyt munkavállaló anyagi természetű járandóságait a székhelye szerint illetékes bíróságon letétbe helyezi, és azt a letétet a bíróság a letétet kizárólag a jogosultnak adhatja ki. Ezen túlmenően közjegyzői letétre is van lehetőség (Ptk. 6:53-56).
Külön szabályok vonatkoznak a hozzátartozók kárigényére, ha a munkavállaló a munkaviszonnyal összefüggésben halt meg.
Az Mt. 171. § (1) bekezdése alapján a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kárát is.
A (2) bekezdés alapján az eltartott hozzátartozó, ha a károkozással összefüggésben a munkavállaló meghal, az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően olyan összegű tartást pótló kártérítést is igényelhet, amely szükségletének – a tényleges vagy az elvárhatóan elérhető munkabérét, jövedelmét is figyelembe véve – a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja.
A Kúria álláspontja szerint, ha az elhunyt munkavállaló a munkaviszony munkáltató általi jogellenes megszüntetése okán vagyoni igényt nem érvényesített, úgy ezt az örökös sem teheti meg. A munkavállaló örököse a munkavállalónak csak azokat a vagyoni jogait szerzi meg, amelyek az öröklés tárgyai lehetnek. Ha a munkavállaló a munkáltató munkaviszonyt megszüntető intézkedése miatt – annak jogellenességére hivatkozva – nem érvényesített vagyoni igényt, az örökös alaptalanul perlekedik az örökség tárgyát nem képező anyagi követelések megszerzése iránt [Mt. 100. § (1) bek.] (BH2001. 193.).
A munkavállaló halála esetén a munkáltatói kártérítési felelősség körében (1992-es Mt. 181. §) hozzátartozója igényelheti a károkozással kapcsolatban felmerült kárának és indokolt költségeinek megtérítését, illetve az eltartott hozzátartozó tartást pótló kártérítést is igényelhet. Az Mt. 171. § (2) bekezdése értelmében az eltartott hozzátartozó, ha a károkozással összefüggésben a munkavállaló meghal, az egyéb kárain túlmenően olyan összegű tartást pótló kártérítést is igényelhet, amely szükségletének - a tényleges vagy az elvárhatóan elérhető munkabérét, jövedelmét is figyelembe véve - a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja.
Kártérítés megállapítható egy összegben, járadékként, illetve e kettő kombinációjában. Keresetveszteségi (jövedelempótló) járadék a károsult tartásának kiegészítése, pótlása céljából állapítható meg.
A munkavállaló gyermekének halála
Az Mt. 127. §-a szerinti 24 hét szülési szabadságra jogosult az a szülő is, aki a gyermeket az anya halála miatt végrehajtható bírósági ítélet vagy végrehajtható gyámhatósági határozat alapján gondozza.
A gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság megszűnik a gyermek halva születése esetén, vagy ha a gyermek meghal, akkor a halált követő tizenötödik napon.
- január 1-jétől a négy vagy több gyermekes anyák kedvezménye annak a nőnek is jár, aki négy vagy több gyermeket nevelő anya, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt gyermek után családi pótlékra jogosult, vagy családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt, és a gyermekek száma a négy főt eléri.
Fontos megjegyezni, hogy ha egy gyermek után a családi pótlékra való jogosultság a gyermek halála miatt szűnt meg, akkor ezt úgy kell tekinteni, mintha a családi pótlékra való jogosultság 12 évig fennállt volna, ezért ez a gyermek figyelembe vehető.
A munkavállaló hozzátartozójának halála
Az Mt. 55. § (1) bekezdés f) pontja két munkanap vonatkozásában lehetőséget biztosít a munkavállaló rendelkezésreállási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól annak hozzátartozója halála esetére.
Az együttműködési és tájékoztatási kötelezettségből [Mt. 6. § (2) bekezdés] adódóan a munkavállaló köteles haladéktalanul bejelenteni, ha ezen jogcím alapján mentesülni kíván a munkavégzési és rendelkezésreállási kötelezettsége alól. A munkáltató kérésére a munkavállaló köteles hitelt érdemlően bizonyítani, hogy a mentesülésre okot adó körülmény valóban fennáll (halotti anyakönyvi kivonat bemutatása, azonban kizárólag a GDPR rendelkezéseknek megfelelően).
Ez a jogcím igazolt távollétnek minősül. A munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell biztosítani, de – rendeltetésére figyelemmel – kizárólag a halálesetet követő időszakban igényelhető (pl. a temetés napjára vagy a temetés szervezésével összefüggésben), de több hónappal később kérelmezett távollét aggályos, amennyiben hitelt érdemlően nem igazolható.
Azt, hogy melyik hozzátartozó(k) halála esetén illeti meg a munkavállalót a két munkanap, az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontja ad eligazítást, amely az alábbiak szerint definiálja a hozzátartó fogalmát.
Az Mt. alkalmazásában hozzátartozónak minősül a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, illetve a testvér házastársa.
A két munkanap kötelező, de természetesen többet is lehet biztosítani, kollektív szerződés is csak a munkavállaló javára térhet el. Illetve további hozzátartozók esetén is biztosíthat lehetőséget a munkavállalónak igazolt távollétre a munkáltató (így pl. az élettárs testvérének halála esetén).
Ez a két nap munkavégzés alóli mentesülés is munkában töltött időnek minősül az Mt. 115. (2) bekezdés g) pontja alapján, így a szabadságra való jogosultság esetén is beszámítandó, valamint a munkáltatót távolléti díj is megilleti a tartamára [Mt. 146. § (3) bekezdés b) pont].
2020-10-12