Az áfabevallási gyakoriságról

Minden év elején szembesülnek az adózók azzal, hogy az adott adóévben milyen gyakran kell bevallási kötelezettségeiknek eleget tenniük. Ez különösen fontos az áfa vonatkozásában. E cikk keretében röviden összefoglalom a legfontosabb rendelkezéseket.

Az áfabevallási gyakoriságról általában

Az általános forgalmi adóról az adófizetésre kötelezett adózónak az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 2. mellékletben foglalt kivételekkel negyedévenként kell adóbevallást benyújtania.

Az adózónak havonként kell adóbevallást benyújtania, ha a tárgyévet megelőző második év adómegállapítási időszak(ai)ban fizetendő adó együttes összegének és az ugyanezen vagy korábbi adómegállapítási időszakokban keletkezett – de a tárgyévet megelőző második év adómegállapítási időszak(ai)ban érvényesített – levonható, előzetesen felszámított adó különbözetének (a továbbiakban: az elszámolandó adó) éves szinten összesített – vagy annak időarányosan éves szintre átszámított – összege pozitív előjelű, és az egymillió forintot elérte, valamint a következő adózóknak:

  • havonként kell adóbevallást benyújtania abban az esetben, ha a csoportos általános forgalmi adózást választotta,
  • havonként kell adóbevallást benyújtania abban az esetben, ha az Áfa tv. 96. §-ában meghatározott közvetett vámjogi képviselőnek vagy az Áfa tv. 89/A. §-ában meghatározott adóraktár üzemeltetőjének minősül,
  • havonként kell adóbevallást benyújtania abban az esetben, ha az Áfa. tv. szerinti adómentes termékimportot megalapozó közösségi termékértékesítésen kívül adóalanyiságot keletkeztető termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást belföldön nem végez, azzal, hogy nem kell adóbevallást benyújtani arról a hónapról, melyben az adózó az e pontban meghatározott termékértékesítést sem végzett,
  • ha jogelőd nélkül alakult, havonként kell adóbevallást benyújtania a bejelentkezés évének, valamint az azt követő évnek az általános forgalmi adó kötelezettségéről

A havi bevallást első alkalommal arról a hónapról kell benyújtani, amelyben az adózó az Áfa tv.-ben meghatározott nyilatkozat vagy a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátására irányuló árunyilatkozat tételére köteles. A havi elszámolásra való évközi áttérés esetén az áttérést megelőző, bevallással le nem fedett időszakról az adózó az első alkalommal benyújtandó havi bevallással egyidejűleg tesz bevallást, és az adót a bevallással egyidejűleg fizeti meg, illetve ettől az időponttól igényelheti vissza.

Az adózónak évente kell adóbevallást benyújtania, ha a tárgyévet megelőző második évben

  • az elszámolandó adójának éves szinten összesített – vagy annak időarányos éves szintre átszámított – összege előjelétől függetlenül nem érte el a kettőszázötvenezer forintot, és
  • az Áfa tv. szerinti termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékének adó nélküli éves szinten összesített összege nem haladja meg az ötvenmillió forintot, feltéve, hogy nem rendelkezik közösségi adószámmal.

Az adózónak az adót, ha

  • havi adóbevallásra kötelezett, a tárgyhónap első napjától a tárgyhónap utolsó napjáig,
  • negyedéves adóbevallásra kötelezett, a tárgynegyedév első napjától a tárgynegyedév utolsó napjáig,
  • éves adóbevallásra kötelezett, a tárgyév első napjától a tárgyév utolsó napjáig terjedő időszakra kell megállapítania (adómegállapítási időszak).

Az átalakulással, az egyesüléssel, a szétválással létrejövő adózó általános forgalmiadó-bevallási kötelezettségének ugyanolyan gyakorisággal tesz eleget, mint az a szervezet, amelyből átalakult, egyesült vagy szétválás útján létrejött. Az átalakulással, egyesüléssel vagy szétválással létrejövő adózó a gyakoribb bevallásra kötelezett jogelőd bevallási gyakoriságának megfelelően tesz eleget általános forgalmiadó-bevallási kötelezettségének.

Az átalakulással, illetve szétválással létrejövő adózó tehát nem mentesül a gyakoribb bevallási kötelezettségre történő áttérés általános szabályai alól. Az áttérés szükségességének vizsgálata szempontjából a jogutód tevékenységének megkezdése időpontjától elért általános forgalmi adó összege az irányadó.

Azoknál az adózóknál, amelyek szervezeti változásukat megelőzően és azt követően is folyamatosan működtek (vagyis azok az adózók, amelybe beleolvadtak vagy amelyből kiváltak), önmagában a szervezeti változás az áfabevallás gyakoriságban változást nem hoz. (A jogelőd adózóra is vonatkozik azonban az év közbeni gyakoribb bevallás benyújtására történő áttérési kötelezettség.)

Az alanyi adómentességet választó adóalany, kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, valamint a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállású adóalany az általános forgalmiadó-bevallási kötelezettségének minden esetben havi gyakorisággal tesz eleget, amennyiben bevallási kötelezettsége merül fel.

A közösségi adószámmal rendelkező, általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő jogi személy, valamint az egyszerűsített vállalkozói adó alanya a közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyletet az adófizetési kötelezettség keletkezését követő hó huszadik napjáig vallja be, és az ügylethez kapcsolódó általános forgalmiadó-fizetési kötelezettségének a bevallás benyújtásával egyidejűleg tesz eleget. Nem kell bevallást tenni arról az időszakról, amelyben az adózó közösségi kereskedelmet nem folytatott. A közösségi adószámmal

rendelkező, általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő jogi személy azt a Közösségen kívül letelepedett adóalanytól igénybe vett szolgáltatást, amely után az adófizetési kötelezettség őt terheli, az adófizetési kötelezettség keletkezését követő hó huszadik napjáig vallja be, és az ügylethez kapcsolódó általános forgalmiadó-fizetési kötelezettségének a bevallás benyújtásával egyidejűleg tesz eleget.

Változás az áfabevallási gyakoriságban az adózó kérelmére (Gyakorítás kérése)

Az Art. lehetővé teszi, hogy az adózó a rá vonatkozó bevallási gyakoriság megváltoztatását kérje, amennyiben vele kapcsolatban meghatározott feltételek fennállnak. Vagyis a bevallási gyakoriság változtatására adózói kérésre is lehetőség van.

Az áfabevallási időszak „gyakorítására” régóta lehetőség van, mely szerint az éves bevallásra kötelezett adózó év közben negyedévenkénti, a negyedévenként bevallásra kötelezett adózó a havonkénti elszámolás és bevallás engedélyezését kérhette. Az adóhatóság a gyakoribb elszámolást – az adóév végéig – különösen abban az esetben engedélyezhette, ha az adózó beszerzéseit terhelő levonható előzetesen felszámított forgalmiadó kulcsa magasabb volt az áthárított forgalmiadó kulcsnál, illetőleg az adózó beruházást valósított meg.

A szabályok az adófizetési időpontokat tartalmazó 3. számú mellékletben találhatók. E melléklet 2.2 pontja alapján Az adóhatóság megtagadja az engedély kiadását, ha az adózó esetében az alábbi feltételek bármelyike érvényesül. A kérelem benyújtását megelőző két éven belül

  • az adószám-felfüggesztés hatálya alatt állt vagy adószámát törölték,
  • az adóhatóság – számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztása, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, ellenőrzés akadályoztatása miatt – véglegessé vált határozatban mulasztási bírsággal sújtotta,
  • szerepel(t) az Art. 263. § vagy a 264. § alapján közzéteendő adózói listán (nagy összegű adóhiánnyal, illetve nagy összegű adótartozással rendelkező adózók),
  • huszonötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó összegű adótartozás miatt végrehajtási eljárás folyt vagy folyik ellene.

A gyakorított elszámolás év közi engedélyezése esetén az engedély szerinti bevallási kötelezettségre áttérést megelőző, bevallással le nem zárt időszakra vonatkozó adókötelezettséget meg kell állapítani, be kell vallani, meg kell fizetni.

Az eljáró adóhatóság vezetője az engedélyt a kizáró ok fennállása ellenére különös méltányosságból megadhatja, ha az engedély megadását kizáró ok nincs arányban az adózó gyakoribb elszámoláshoz fűződő méltányolható érdekével.

Írta: Dr. Kovács Ferenc, adószakértő, az Év Adótanácsadója 2015