Munkabalesetek alakulása 2019-ben

Az ITM Munkavédelmi Főosztálya a honlapján közzétette a 2019. évi munkabaleseti statisztikát, valamint a hatósági ellenőrzésekről készített jelentését

Érdemes áttekinteni a terjedelmes anyagokat (összesen 40 oldal), mert információt ad a munkavégzés biztonságát meghatározó egyik mutató – a bekövetkezett munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések – alakulásáról, nemzetgazdasági és ágazati szinten képet kaphatunk a munkáltatók és munkavállalók munkahelyi jogkövető magatartásáról a munkavédelmi szabályok betartását illetően, a munkaeszközök és a munkakörnyezet biztonsági állapotáról.

A tájékoztatókból ismertetjük a munkavédelmi helyzet megítélése szempontjából releváns, lényegesnek tartott adatokat, melyeket – az összehasonlíthatóság, a tendenciák érzékeltetése miatt – több helyen kiegészítettük az utóbbi 8 év baleseti adataival.

A munkabaleseti statisztika a 2019. január 8-ig beérkezett és nyilvántartásba vett munkabaleseti jegyzőkönyvek öszszesített feldolgozott adatait tartalmazza. A tájékoztató csak a munkavédelmi hatóság hatáskörébe tartozó három napot meghaladó munkaképtelenséget, illetve a halált okozó munkabalesetek adatait dolgozza fel. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a munkabalesetek bekövetkezését követő hónap végéig a feldolgozottsági arány hozzávetőleg a 95%-ot éri el.

A munkabalesetek egy részében még folyamatban van közigazgatási eljárás, sok esetben még nem készült el a munkabaleseti jegyzőkönyv, így a bejelentett és a később feldolgozott munkabaleseti adatok a vizsgálatok eredményétől függően eltérhetnek.

A statisztika részletes – számszerű – adatokat tartalmaz a nemzetgazdaság egésze tekintetében a munkabalesetek:

  • az elmúlt 5 év baleseti számairól (2015–2019.),
  • megyék (főváros) szerinti területi megoszlásáról,
  • munkaképtelenség időtartama szerinti megoszlásáról,
  • munkáltatói létszám nagyságára jellemző kategóriák szerinti megoszlásáról,
  • munkavállalói korcsoportok alapján történő megoszlásáról,
  • nemzetgazdasági áganként, valamint TEÁOR szerinti szakáganként való megoszlásáról,
  • gazdálkodási formák szerinti megoszlásáról,
  • valamint tájékoztatást ad a munkabalesetekkel kapcsolatos munkavédelmi felügyelői intézkedésekről.

A munkabalesetek az alábbiak szerint alakultak:

Munkabalesetek   2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019
Összes munkabaleset   17 025 17 222 19 661 21 088 23 027 23 387 23 738 24 055
Növekedés évente (%)   –0,42 +1,15 +14,2 +7,25 +9,19 +1,56 +1,50 +1,33
Ebből: súlyos 140 187 172 173 177 163 178 201
ebből: halálos 62 75 78 84 80 79 79 83  
súlyos csonkulás 35 39 33 27 31 23 42 47  
egyéb súlyos 43 73 61 62 66 63 57 71  
Év Munkavállalói létszám (e fő) Munkabalesetek száma 1000 főre jutó munkabalesetek száma 100 000 főre jutó halálos balesetek száma GDP alakulása (előző évhez viszonyítva)
2012 3 827,2 17 025 4,44 1,6 -1,5
2013 3 892,8 17 222 4,42 1,9 +2,0
2014 4 100,8 19 661 4,79 1,9 +4,2
2015 4 221,3 21 088 4,99 2,0 +3,8
2016 4 352,0 23 027 5,29 1,8 +2,2
2017 4 447,0 23 387 5,26 1,8 +4,3
2018 4 481,0 23 738 5,28 1,8 +5,1
2019 4 519,6 24 055 5,32 1,8 +4,9

Az utóbbi nyolc év baleseti adatai azt mutatják, hogy a munkabalesetek előfordulásának gyakorisága 2012 óta folyamatosan kedvezőtlen:

  • a munkabalesetek gyakorisága folyamatosan növekedett (összesen 41,2%),
  • a növekedés 2014–2016. években volt a legmagasabb, • a növekedés üteme 2017-tól jelentősen mérséklődött,
  • a halálos munkabalesetek növekedése gyakorlatilag megállt.

Az előző évhez viszonyítva 2019. évben:

  • a munkabalesetek száma 1,33%-kal nőtt,
  • ebből:
    • a súlyos munkabalesetek száma 11,9%-kal nőtt,
    • a halálos kimenetelű munkabalesetek száma 5,1%- kal nőtt,
    • a súlyos csonkulásos munkabalesetek száma 11,9%- kal nőtt,
    • az egyéb súlyos kimenetelű munkabalesetek száma 24,6%-kal nőtt.

Gyakorlatilag kimondható, hogy 2019. évben – az előző évhez viszonyítva – a munkabaleseti statisztikai mutatók összességében kedvezőtlen képet mutatnak. A munkabalesetek kismértékű növekedése mellett gyakrabban következtek be súlyos balesetek.

A munkabalesetek számának összehasonlításakor célszerű figyelembe venni a munkavállalói létszám alakulását, valamint a GDP változását, mert – bár nincs objektív öszszefüggése, ráhatása a munkabalesetek gyakoriságára – jellemző, hogy nagyobb munkavállalói létszám, produktívabb munkavégzése esetén általában többen szenvednek munkabalesetet.

A munkabalesetek számának összehasonlítására az európai statisztikákban is alkalmazott 1 000 főre, illetve a halálos munkabaleseteknél a 100 000 főre jutó munkabalesetek számát veszik figyelembe. Ezek a mutatók figyelembe veszik a munkavállalói létszám alakulását. Megállapítható, hogy az 1 000 főre jutó munkabalesetek száma kismértékben növekedett, a halálos balesetek mutatója az utóbbi négy évben változatlan.