A VPS szerver tökéletes választás abban az esetben, ha szeretnénk egy olyan tárhelyet weboldalunk mögé, fájlok tárolására vagy nagy rendszerigényű szoftverek futtatására, ami tökéletesen ötvözi a fizikai és dedikált szerverek előnyeit.
Legnagyobb pozitívuma, hogy a fizikai hardverek kezeléséhez kapcsolódó kellemetlenségektől teljesen mentesíti a tulajdonosokat, így széleskörű alkalmazhatóságot nyújt.
Tudni kell azonban, hogy a VPS szerver felhasználhatóságát és tulajdonságait alapvetően meghatározza az operációs rendszer. Hogy milyen szisztémát alkalmazunk ehhez, az minden esetben csak a saját választásunk.
A megfelelő kiválasztásakor azonban nagyon sok tényezőt figyelembe kell venni, hiszen hiába esküszünk a Windows-alapú megoldásokra, ha igényeinket a Linuxra épülő disztribúciók jobban kiszolgálják.
Lássuk tehát, hogy miként válasszunk operációs rendszert, illetve milyen tulajdonságok szólnak az egyes típusok mellett!
Linux-alapú megoldások VPS szerverekhez
A Linux-alapú disztribúciókat nagyon gyakran választják VPS rendszerekhez, aminek az oka a közhiedelemmel ellentétben közel sem csak abból fakad, hogy ingyenesek.
Ezek ugyanis rendkívül stabilak, biztonságosak, nyílt forráskóddal rendelkeznek, és óriási támogatás áll mögöttük.
Bár használatuk bizonyos tekintetben nehezebb, mint a Windows-alapú megoldásoknak, de rögtön kiderül, hogy vannak olyan változatok, amelyek verhetetlenek egy VPS szerver üzemeltetésekor.
Debian
A Debian az egyik legnépszerűbb operációs rendszernek tekinthető VPS szerverekhez. Linux-alapon működik, és különösen jó döntés webszerveres megoldásokhoz, adatbázisokhoz kialakított szerverekhez, illetve e-mail szerverekhez egyaránt.
Ez a Linux-alapú operációs rendszer azért annyira népszerű, mert rendkívül stabil, különösen szerverkörnyezetben talán a legstabilabb megoldás mindegyik alternatíva közül, és a fejlesztők nagyon minimalista elképzelés mentén alkották.
Ez nemcsak gyors átláthatóságot biztosít, de mindemellett azt is, hogy ne telepítsen felesleges szoftvereket. Nagyszerű dokumentáció jellemzi és a támogatási ciklusa egyaránt kimagasló, az LTS-verziók esetében az 5 évet is elérheti.
Egyik hátránya, hogy a Debian mögött nem áll olyan nagy közösség, mint például az Ubuntunál, és a szoftververziók tekintetében sem mindig a legfrissebb, bár ez gyakran inkább előnynek tekinthető.
Ubuntu Server
Az Ubuntu Server valójában egy Debian-alapú Linux-disztribúció, ami főleg azért előnyös, mert nemcsak haladók számára hozhat sikerélményt, de kezdőknek is az egyik legjobb alternatíva.
Jó megoldás olyan VPS szerverekre, amelyeket webtárhelyként, adatbázisként, konténerként vagy CI/CD rendszerekre alkalmaznánk.
Előnyei közül mindenképpen kiemelendő, hogy rendkívül nagy és aktív közösség áll a hátterében, ennek köszönhetően megannyi útmutató érhető el hozzá, de rengeteg dedikált fórummal és bloggal is találkozhatunk az Ubuntu kapcsán.
Az LTS-verziók esetében is többéves támogatást kapnak a felhasználók, de a konténerizációs technológiákhoz és a cloud megoldásokhoz egyaránt magabiztos hátteret nyújt.
Nagyobb hátránya nincs, de gyakran említik itt a komolyabb erőforrásigényét – legalábbis a Debianhoz viszonyítva –, valamint a túl gyors frissítéseket, amelyek miatt gyakran ütközhetünk inkompatibilitási problémákba – noha ezekre az aktív közösség gyorsan talál megoldást.
AlmaLinux / Rocky Linux
Az AlmaLinux és a Rocky Linux nevet azért kell egyszerre említenünk, mert mindkettő a korábban óriási népszerűségnek örvendő CentOS örökségét hordozza. Utóbbit sajnos 2021 óta nem támogatják már, azonban a közösség aktivitásának köszönhetően két alternatíva is létrejött.
Az AlmaLinuxot a Red Hat Enterprise Linux rendszerére húzták rá, míg a Rocky Linuxot az eredeti CentOS-készítői fejlesztették, és szintén RHEL-kompatibilitásra épül fel.
A két rendszer tulajdonságai alapvetően megegyeznek egymással, ezért nem lehetne különválasztani előnyeiket vagy hátrányaikat.
Azon túl ugyanis, hogy mindkettőt vállalati környezetre optimalizálták, rendkívül hosszú támogatási időkkel vértezték fel, így 10 évig garantáltan frissül, miközben lehetőséget ad cPanel, DirectAdmin vagy más adminfelületek választására.
Alapvetően nincsenek különösebb hátrányai, sokan egyedül azt sérelmezik, hogy lassabban frissül, mint az Ubuntu, viszont az inkompatibilitás miatt ez nem feltétlenül nagy probléma.
Mindkét szisztéma tökéletes választás lehet webtárhelynek, cPanel-alapú rendszerekhez, illetve üzleti alkalmazások futtatásához egyaránt.
Arch Linux
Az Arch Linux egy nagyon specifikus operációs rendszer, amit ritkábban használnak VPS szerverekhez, mint a fentiekben említett típusokat, azonban oktatási vagy kutatási célú szerverkörnyezethez, illetve nem kritikus rendszerekhez nagyszerű alternatíva.
Tulajdonságai mellett azért népszerű, mert mindig a legfrissebb szoftvereket biztosítja a felhasználók számára, és olyan szintű testreszabhatóságot nyújt, amit talán egyetlen másik Linux-alapú megoldás sem.
Specifikus jellegéből fakadóan ugyanakkor sokan sérelmezik, hogy működtetése mindig haladó szintű ismereteket igényel, ezen felül pedig a stabilitásával is több gond akad, mint más Linuxoknak, a gyakori frissítések ráadásul fokozzák ezt a problémát.
Fedora Server
A Fedora Server abban az esetben jó választás egy VPS szerver operációs rendszerének, ha a tárhelyen fejlesztői környezetet szeretnénk futtatni, vagy konténerizált alkalmazásokkal dolgoznánk, de más esetekben is jó alternatíva lehet.
Különösen specifikus operációs rendszer, aminek egy további nagy előnye, hogy Red Hat fejlesztéssel rendelkezik és támogatja a cutting-edge technológiákat, miközben tökéletes tesztkörnyezetet biztosíthat a RHEL kapcsán.
Amiért más felhasználásra ritkán választják, hogy nem támogatják túl sokáig, ellenben az adott időszakban nagyon sok frissítés érkezik hozzá, aminek köszönhetően sokszor készül hozzá olyan update, ami kompatibilitási problémákat okoz.
Windows-alapú megoldások VPS szerverekhez
Bár a Windows-alapú megoldásokból közel sincs annyi lehetőség egy VPS szerver esetén, mint a Linuxból, hiszen gyakorlatilag csak a Windows Server választható, azonban népszerűsége így is megkérdőjelezhetetlen, hiszen a Microsoft fejlesztéseit mindenki jól ismeri.
Főleg azok választják, akiknek fontos az ismerős grafikus felület és az egyszerű kezelhetőség, hiszen az asztali számítógépek többségén valamilyen Windows operációs rendszer fut, ezért sokan ragaszkodnak hozzá szerverkörnyezetben is.
Windows Server
Bár külön-külön is ki lehetne térni a Windows Server egyes típusaira, azonban aki komolyabban foglalkozik vagy komolyabban szeretne foglalkozni a témával, az biztosan a legújabb változatok mellett dönt majd. Hozzátennénk gyorsan, hogy nagyon helyesen.
A Windows Server gyakorlatilag minden helyzetben megállja a helyét, de a legtöbbször akkor választják VPS szerverre, ha Microsoft-alapú vállalati megoldásokat szeretnének alkalmazni a tulajdonosok, esetleg fontos számukra a .NET fejlesztés és a Remote Desktop környezet.
Nagyon sok előnye, de ugyanakkor legalább ennyi hátránya is van, ezért magabiztosan kijelenthető, hogy a legtöbben csak azért döntenek mellette, mert a Linux-alapok idegenek számukra.
Ezen felül mellette szólnak például az imént említett .NET alapú alkalmazások, az MSSQL és az Active Directory támogatása, miközben alapból támogatják ezek a szisztémák a távoli asztal (RDP) lehetőségét.
Az egyik legnagyobb hátránya, hogy licencdíjas termék, azaz nem ingyenes, és sokkal több erőforrásra van szüksége, mint a Linux-alapú disztribúcióknak, különösen a CPU és a RAM tekintetében használ lényegesen többet, miközben a túl gyakori frissítések, és az ebből fakadó újraindítások miatt sem szimpatikus sokaknak.
Egyéb megoldások VPS szerverekhez
Sokan úgy tudják, hogy a VPS szerverek operációs rendszerei kapcsán csak a Linux és a Windows létezik, holott valójában van még egy harmadik megoldás – legalábbis a népszerűbb lehetőségek között.
Ez nem más, mint a FreeBSD.
FreeBSD
A FreeBSD-t gyakran említik a Linux-alapú szoftverek között, holott valójában ez nem Linux, hanem amint a neve is mutatja, egy BSD-alapokon nyugvó, alapvetően UNIX-rendszer.
Különösen gyakran választják olyan esetekben, amikor a VPS szerver felhasználása nem szokványos, hanem specializált, így például sokszor találkozhatunk vele akkor, amikor a szerver kialakításakor a biztonság mindennél fontosabb.
Egy rendkívül biztonságos és kiemelkedően stabil operációs rendszerről van szó, ami támogatja például a ZFS fájlrendszert, valamint a telepítést közvetlenül a forráskódból.
A legtöbb Linux disztribúcióhoz mérten sokkal jobb hálózati teljesítmény jellemzi, ami olyan fontos fegyvertény lehet bizonyos helyzetekben, hogy sokak számára nem is lehet kérdéses a FreeBSD választása.
Nyilván ennek megvan a maga „ára” is, hiszen ehhez az operációs rendszerhez alapból lényegesen kevesebb szoftver érhető el, közel sincs akkora támogatása és háttere, mint a Linux-oknak, sőt nagyon sok Linux-alapú szoftverrel egyáltalán nem működik vagy kellemetlen kompatibilitási hibákat produkál.
Hogyan válasszunk operációs rendszert VPS szerverhez?
Bár a fentiekben bemutattuk a legnépszerűbb operációs rendszereket, amelyek VPS szerverek esetén szóba jöhetnek, a választás azonban sokak számára talán még mindig nem egyértelmű. Hogy mit vegyünk figyelembe a választáskor? Lássuk a főbb szempontokat:
- Cél meghatározása: A legtöbb operációs rendszer más-más célokat szolgál ki. Amennyiben megvan, hogy mire akarjuk használni a szisztémát, máris könnyebb lesz dönteni. Webszerverekhez például az Ubuntu kiváló, e-mail szerverekhez a Debian, míg biztonsági megoldásokhoz inkább a FreeBSD.
- Szakértelem: A választáskor egyáltalán nem mindegy, hogy milyen technikai tudással rendelkezünk. A kezdőknek például az Ubuntu és a Debian jó választás, míg a haladóknak inkább egy Arch Linux vagy FreeBSD ajánlott, aki pedig az egyszerűség híve és a Microsoft megoldásaihoz szokott, annak a Windows Server jó alternatíva.
- Erőforrás: A VPS szerver erőforrásai is meghatározzák a döntést. A Debian például kiemelkedően jól bánik a rendelkezésére álló hardverekkel, míg a Windows Server nagyon sok RAM-ot és erős processzort kíván.
- Frissesség és stabilitás: Egy VPS szervernél nagyon fontos lehet a frissesség és a stabilitás. Előbbi esetben az Ubuntu vagy a Fedora például verhetetlen, míg a stabilitás szempontjából inkább a Debian az egyik legjobb alternatíva.