Röviden: a gyakorlatban nem. Az Info@Pelda.hu, az info@pelda.hu és az INFO@PELDA.HU címre küldött levél a ma használt levelezőrendszerekben ugyanabba a postafiókba érkezik. A szabvány ennél árnyaltabb, ezért érdemes tudni, mi miért működik így, és mire kell valóban figyelni egy cím megadásakor.

A cím két része

Egy e-mail cím a @ jel előtti helyi részből (local-part, például info) és a @ utáni domainből (például pelda.hu) áll. A kettőre más szabály vonatkozik.

• A domain nem érzékeny a kis- és nagybetűkre, mert a DNS szabályai szerint a Pelda.HU és a pelda.hu ugyanaz a név. Ez minden levelezőrendszerben így van, kivétel nélkül.
• A helyi rész az SMTP szabvány (RFC 5321) szerint elvileg érzékeny lehet: a szabvány előírja, hogy a levelet továbbító szerverek őrizzék meg a betűk írásmódját, és a címzett szervere dönthet úgy, hogy az Anna és az anna két külön postafiók. Ugyanez a szabvány viszont kifejezetten nem javasolja, hogy ezt bárki kihasználja, mert csak zavart okoz.

Mi történik a gyakorlatban?

A nagy levelezőszolgáltatók és a tárhelyszolgáltatók levelezőszerverei a helyi részt is kis- és nagybetűtől függetlenül kezelik, így a betűméret eltérése miatt nem vész el levél. Az e-mail tárhelyen létrehozott postafiókok is így működnek: ha egy partnere nagybetűvel írja be a címét, a levél ugyanúgy megérkezik.

Ami viszont valóban számít:

• Elírás: egy felcserélt vagy hiányzó betű (ifno@), vagy rossz végződés (pelda.com a pelda.hu helyett) már egy másik vagy nem létező címet jelent. Ilyenkor a levél visszapattan, rosszabb esetben egy idegen postafiókba kerül.
• Pontok és pluszjel: egyes szolgáltatók, például a Gmail, a felhasználónévben lévő pontokat figyelmen kívül hagyják, és a nev+valami@ alakú címeket is a nev@ postafiókba kézbesítik. Ez szolgáltatói sajátosság, nem általános szabály, más rendszereken nem érdemes rá építeni.
• Ékezetes címek: az ékezetes helyi rész (például józsef@) ma már szabványos, de nem minden levelezőszerver és program kezeli, ezért céges címhez ékezet nélküli alakot javaslunk.

Ajánlott gyakorlat

1. Céges címeit mindig kisbetűvel hozza létre, és így tüntesse fel névjegyen, weboldalon és az aláírásában. A kisbetűs alak a legolvashatóbb, és senkit nem zavar meg.
2. Weboldali űrlapon, webáruházban vagy hírlevél-listán a címeket kisbetűsítve tárolja és hasonlítsa össze, különben ugyanaz az ügyfél két külön fiókot vagy két feliratkozást kaphat.
3. Ha egy cím diktálva vagy kézzel írva jut el Önhöz, olvassa vissza betűről betűre, különösen a domain végződését.
4. Ha egy levél „user unknown” vagy hasonló hibával visszajön, először a cím betűit és a domaint ellenőrizze. A visszapattanó levelek hibaüzeneteit az 550-es e-mail hibákról szóló cikkünk magyarázza el.

Összefoglalva

A nagybetű nem akadályozza a kézbesítést, az elírás viszont igen. Ha a címet pontosan, kisbetűvel adja meg, a betűméret miatt soha nem lesz gondja.