7 Linux parancs a rendszerrel kapcsolatos információk gyűjtéséhez
Információkat kaphat a CPU-ról, az SSD/HDD meghajtókról, a RAM-ról, a BIOS-ról és még sok másról anélkül, hogy elhagyná a terminált.
Linux egy nyílt forráskódú operációs rendszer, amelyet Linus Torvalds fejlesztett ki az 1990-es évek elején. Az operációs rendszer alapja a Unix rendszeren alapul, és a számítógépek széles skáláján használható, beleértve a szervereket, az asztali számítógépeket, a mobil eszközöket és az okostelefonokat is.
A Linux rendszer többnyire ingyenesen elérhető, és sokan azt választják, mert stabil, biztonságos és nagyon testreszabható. A Linux használata számos előnnyel jár, például széles körű szoftvertámogatással, magas fokú biztonsággal és megbízhatósággal, valamint a fejlesztők és a felhasználók széles körű közösségével.
Információkat kaphat a CPU-ról, az SSD/HDD meghajtókról, a RAM-ról, a BIOS-ról és még sok másról anélkül, hogy elhagyná a terminált.
Ha most ismerkedünk a Linux terminállal, néhány alapparancs elsajátításával már magabiztosan tudunk mozogni a fájlrendszerben. Az alábbiakban a leggyakrabban használt parancsokat mutatjuk be.
Az AlmaLinux 9, mint minden operációs rendszer, időnként nagy memóriafogyasztást mutathat anélkül is, hogy sok alkalmazás futna rajta, így csak korlátozott mennyiségű memória áll rendelkezésre. Ez az útmutató az AlmaLinux 9 RAM-használatának optimalizálására szolgáló módszereket vizsgálja meg, biztosítva ezzel az erőforrások hatékonyabb kihasználását.
A cron job egy olyan ütemezett feladat, amelyet a Linux rendszer automatikusan, meghatározott időközönként futtat le – például egy biztonsági mentés elkészítéséhez vagy egy karbantartó szkript lefuttatásához.
Az összetett alkalmazások telepítésének és kezelésének egyszerűsítése érdekében sok fejlesztőcsapat támaszkodik a konténertechnológia előnyeire. A konténerek a függőségeket egyetlen csomagba csoportosítják. Hordozhatóak, gyorsak, biztonságosak, skálázhatóak és könnyen kezelhetőek, ezért elsődleges választásnak számítanak a hagyományos VM-ekkel szemben.
A csomagok telepítése az apt-get csomagkezelővel Ubuntun vagy Debianon általában a legújabb ismert verziót hozza ki a tárolókból. Ez egy kényelmes viselkedés, hogy a csomag naprakész verzióját használja.
Minden Linux rendszeren minden fájlhoz és mappához jogosultságok tartoznak, amelyek meghatározzák, ki olvashatja, írhatja vagy futtathatja azokat. A jogosultságok helytelen beállítása biztonsági kockázatot jelenthet, ezért fontos megérteni a működésüket.
Amennyiben Linux szerverünk SSSD-n keresztül tagja egy Active Directory tartománynak, lehetőségünk van nem csak a normál jelszó alapú hitelesítésre, hanem kulcs alapúra is úgy, hogy az SSH kulcs az AD címtárban kerül tárolásra, így egy helyen lehetséges azt kezelni.
Ha meg szeretnénk nézni, éppen mely folyamatok futnak a szerverünkön, és mennyi CPU-t vagy memóriát használnak, a top és a htop parancsok a legpraktikusabb eszközök erre.
A grep parancshoz hozzáadhat néhány további paramétert, hogy kulcsszavakra vagy kifejezésekre keressen a fájlokban, és megmutassa a találat előtt vagy után egyező fájlokat is.
A xinetd és a systemd két különböző rendszermenedzsment megoldás, amelyek a Linux rendszereken futó szolgáltatások kezelését teszik lehetővé. Az xinetd egy régebbi megoldás, amely még sok régi Linux disztribúcióban használatos, míg a systemd a modern Linux disztribúciók általánosan használt rendszermenedzsment megoldása. Ha egy xinetd alapú rendszerről át kívánunk térni a systemd-re, akkor meg kell csinálnunk a xinetd szolgáltatásainak áttekintését, majd létre kell hoznunk a systemd szolgáltatási fájljait, és végül engedélyezni és futtatni kell azokat. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk, hogyan lehet ezt megtenni.
A Linux rendszeren az adatok mentése és visszaállítása többféle módon történhet, a következők a leggyakrabban használtak:
Ebben a bemutatóban megtanulod, hogyan találhatod meg és távolíthatod el a szkriptjeid, PHP alkalmazások által generált nagyméretű error_log fájlokat, miközben Linux platformon futnak.
Hacsak nem rendelkezel fotografikus memóriával, ez valószínűleg nagyon ismerősen fog hangzani. Képzelje el: Távol van az íróasztalától, és el kell érnie az egyik alkalmazást a telefonjáról. Megpróbál bejelentkezni, és megkapja a rettegett üzenetet: „a megadott felhasználónév és jelszó nem egyezik a nyilvántartásunkkal”. Így kezdődik a jelszó-visszaállítás kérésének időigényes folyamata, beleértve egy új jelszó kitalálását, amely nem egyezik azzal, amit már használtál a múltban. A frusztráció ellenére a jelszavak évtizedek óta az online adataink biztonságának sarokkövei. A mai digitális környezetben azonban a jelszavaknál többre van szükségünk.
Ha egy Linux szerveren szeretnénk megtudni, mennyi tárhely áll rendelkezésre, illetve pontosan mely fájlok vagy mappák foglalják a legtöbb helyet, a df és a du parancsok nyújtanak erre gyors megoldást.
Ismerje meg, hogyan használhatja a RHEL 8 virtuális adatoptimalizálóját (VDO) a fájlok tömörítéséhez és a fizikai tárhelyen rendelkezésre álló hely maximalizálásához. A megoldás működik minden Red Hat 8 alapú rendszeren, úgy mint AlmaLinux 8, RockyLinux vagy épp CentOS 8 alatt is.
Az SSH vagy Secure Shell egy biztonságos hálózati protokoll, amely lehetővé teszi a számítógépek távoli vezérlését nem biztonságos hálózaton keresztül. Az SSH biztonságos, titkosított kapcsolatot hoz létre a kliens és a kiszolgáló gépek között, biztonságos utat biztosítva az adatcseréhez és a rendszer távoli vezérléséhez. Az SSH használata erősen ajánlott, mivel biztosítja, hogy minden adat és művelet titkosított és biztonságos legyen, megakadályozva a nem kívánt hozzáférést és az adatok kiszivárgását.
A MariaDB egy nyílt forráskódú relációs adatbázis-kezelő rendszer, ami az SQL adatbázisokhoz kínál alternatívát. A MySQL-ből származik, és célja, hogy nagymértékben kompatibilis legyen vele, így könnyen lecserélhető.
A Linux disztribúciók között számos különbség van, és a legjobb választás nagyban függ attól, hogy mire használja az emberek a rendszert. Az alábbiakban azonban összefoglalom néhány népszerű Linux disztribúció jellemzőit:
A Linux operációs rendszer számos részből áll, amelyek együtt működnek, hogy lehetővé tegyék a számítógép használatát és a programok futtatását. Az alábbiakban összefoglalom a Linux alapvető részeit:
A Linux kernel a Linux operációs rendszer legfontosabb része, amely az alapvető rendszerhívásokat (system call) kezeli, és a hardveres erőforrásokat, például a processzort, memóriát, eszközöket és hálózati adaptereket kezeli.
A Linux egy nyílt forráskódú operációs rendszer magjának, a Linux kernelnek a neve. Az operációs rendszer azonban ennél sokkal többet jelent, hiszen a kernel mellett tartalmazza a felhasználói programokat, a szükséges könyvtárakat, valamint a rendszer konfigurációjához és kezeléséhez szükséges eszközöket is.
A swap az a Linux rendszerben használt terület a merevlemezen, amely a virtuális memória kezelésére szolgál, amikor a rendszer elfogy a fizikai memóriából (RAM). Amikor a számítógép futtat egy alkalmazást, akkor a szükséges adatokat és programkódot a RAM-ban tárolja. Ha azonban az alkalmazás túl sok memóriát használ, mint amennyi a rendelkezésre álló RAM, akkor a Linux operációs rendszer átvált a swap használatára.
LVM rövidítése a Linux Logical Volume Manager-nek, amely egy olyan eszköz, amely lehetővé teszi a merevlemez térrészletek (partíciók) kezelését és azok összehangolt használatát egy logikai térré (vagy több logikai térre) azáltal, hogy azokat egy közös logikai csoportba kapcsolja össze. Az LVM használatával lehetővé válik a merevlemez tér dinamikusabb és rugalmasabb kezelése, amely előnyös lehet a rendszeradminisztrátorok és a felhasználók számára is.
A load (terhelés) a Linux rendszerek egyik fontos mutatója, amely jelzi, hogy milyen mértékben van leterhelve a rendszer. A load az aktív folyamatok számának és a folyamatok által végrehajtott műveletek számának összege az adott időegységben. A loadot gyakran a “terhelés átlag” (load average) vagy “folyamatok átlagos száma” (average processes) kifejezéssel is jelzik.
Korlátozott hozzáféréssel rendelkező hálózattal rendelkezik? Valaki szűri az internetforgalmát, és korlátozza a képességeit? Nos, ha van SSH-hozzáférése az internet felé, akkor valószínűleg beállíthatja saját SOCKS5 proxyját és az összes webes forgalmát SSH-n keresztül csatornázhatja.
Az alapvető biztonságos SSH szerver elérés biztosítása érdekében néhány kulcsfontosságú intézkedést javasolt végrehajtani.
A systemctl a systemd rendszerkezelő eszköz parancssori vezérlője, amellyel a legtöbb modern Linux disztribúción (pl. AlmaLinux, Ubuntu, Debian) elindíthatók, leállíthatók és felügyelhetők a rendszeren futó szolgáltatások.
Új telepítésű Debian esetén - főleg ha az egy “minimal” verzió, tipikusan VPS-eken - sokszor nincs alapból felrakva a sudo parancs. Szerencsére ezt gyorsan javíthatjuk.
A Red Hat Enterprise Linux operációs rendszereken (és minden azon alapulú rendszeren, úgy mint CentOS, AlmaLinux, Rocky Linux) mostantól lehetőség van a yum korlátozására, hogy csak biztonsági frissítéseket telepítsen (szemben a hibajavításokkal vagy fejlesztésekkel).
Előfordulhat, hogy letölt egy ZIP-fájlt az internetről, és azt egy adott könyvtárba kell kicsomagolnia. Linuxon a parancssorban maradhat, és kicsomagolhatja a csomagolt ZIP-fájlt az Ön által kiválasztott mappába!